Az éghajlatváltozásra a legtöbb esetben mint helyi szinten befolyásolhatatlan globális problémára gondolnak. Ezzel szemben számos olyan tényező létezik, amely Magyarország éghajlatát helyi léptékben is képes módosítani, de a politikai vezetés - úgy tűnik - nem tesz eleget azért, hogy az éghajlatváltozást helyi szinten a lehetőségek szerint kezelje.
Beviszik a beteget, három-négy nap múlva felfekvéses lesz, mert ritkán cserélik... - Kezdte a sokéves tapasztalattal rendelkező ápoló. - Addig, amig ott volt a néni, otthon ápolták, nem volt semmi gond. Bevittük a kórházba, és az ötödik napon haza kellett hozni, mert felfekvéses lett. Tiszta seb. Nem tehettünk mást...
Úgy gondolom, hogy a politika az enyhe népességcsökkenést a valóságosnál nagyobb problémának állítja be, mint amilyen valójában. Ezzel szemben a népsűrűségcsökkenés potenciális előnyeiről nem esik szó.
Míg a helybéliek visszaemlékezései szerint az 1950-es években a szálalásos erdőgazdálkodás volt elterjedt Zalában, mára jelentős részben tarvágással termelik ki a fát, ami az erdei növények és állatok pusztulásával jár, illetve teret enged a gazadságilag is rendkívül káros tájidegen özönfajok térhódításának.
A rabszolgaságot az Egyesült Államokban hivatalosan 1865-ben törölték el. Előtte évezredeken keresztül szerte a világon elterjedt és elfogadott dolog volt egyes emberek tárgyként való kezelése, megfosztása személyes szabadságától.
A tüzifatermelők és méhészek által kedvelt akác okozta komoly ökológiai károkról nem lehet hallani a médiában. Ezzel szemben a média rendszeresen tele van az egyoldalú és hamis érvekre alapozott kampánnyal az akác “védelmére” és a hungarikummá nyilvánítására. Ezzel szemben a valóság az, hogy a több mint 463.000 hektáron növő akác, amely ökológiai sivataggá teszi az élőhelyet, további 200.000 hektárnyi őshonos növényzetet veszélyeztet [1].
Korunk egyik legnagyobb átverése a bioüzemanyag. Tekintve, hogy a növények csupán a napsugárzás közel 1%-át képesek hasznosítani, szemben a napelemek 20%-os hatékonyságával, a bioüzemanyag gyártás a napenergia hasznosításának legrosszabb és legkörnyezetrombolóbb módja.
A helyi erőforrások felhasználása (ISRU) kulcsfontosságú eleme lehet a bolygóközi emberes űrutazásnak. És mégis: jelenleg inkább a science fiction világába tartozik, de vajon meddig várat magára az áttörés?
Egy emberes Mars-küldetésben részt vevő űrhajósok - ha vissza is jönnek a Marsról - a NASA által elfogadottnál nagyobb sugárdózist kaphatnának, derült ki a Curiosity marsjáró utazása során mért sugárzási adatokból.
Az exobolygókutatások kiemelt célpontjai a közeli naprendszerek lakható zónáiban keringõ bolygók. Egy új kutatás, amelyet a Chicago és a Northwestern egyetem kutatói végeztek, jelentõsen kibõvíti a szóba jöhetõ bolygók számát.
A NASA szeptember végén tette közzé felfedezését: a Curiosity rover SAM detektorának mérései alapján a marsi talaj 2%-át víz alkotja. Az általunk ismert szén alapú élet feltételei vízhez kötöttek, és nem ismerünk olyan nem szén alapú molekulákat, amelyek képesek lennének akár a DNS-el vetekedő információtároló kapacitásra akár más életfolymatok ellátására.
Általánosságban elmondhatom, hogy az erdőket járva és erdészeti kiadványokat olvasva lesújtó kép tárul elém: az egész kizárólag a kitermelhető faanyag előállításáról szól, és közben a több ezernyi erdőlakó állat- és növényfaj érdekeiről megfeledkeznek. Ma már fekete harkályt, baglyokat, mókusokat és denevéreket, orchideákat és különleges gombákat a legtöbb erdőben alig találni.
"...miután létrejött az élet, az univerzum soha többé nem lehetett ugyanaz. Lassan, de biztosan átalakította a Föld bolygót, és azáltal, hogy kitűzte a tudathoz, az intelligenciához és a technikához vezető utat, arra is vitathatatlanul képesnek kell lennie, hogy megváltoztassa a világenyetemet." - Paul Davies: Az ötödik csoda, fordította: Kertész Balázs