Pőcze Zsolt Blogja

Sok szülő és pedagógus nap mint nap szembesül azzal, hogy az iskolai bútorok mennyire elavultak és kényelmetlenek. Azok a székek és padok, amelyeken gyermekeink akár napi 6–8 órát is ülnek, sokszor sem méretben, sem ergonómiában nem felelnek meg a mai egészségügyi és oktatási elvárásoknak.

Gyakran halljuk, hogy túlszaporodott a vadállomány, ezért gyéríteni kell. A mondat olyan természetességgel hangzik el, mintha a „túlszaporodás” valamiféle könnyen mérhető biológiai tulajdonság volna, mint a testtömeg vagy a vércukorszint. Pedig érdemes megkérdezni: mihez képest van túl sok szarvas?

David Attenborough egyszerű, de nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet: bolygónkon egyszerűen nincs elég földterület több milliárd nagytestű húsevő (ember) ellátására. Ezért nem mindegy, mit eszünk: az étrendünk közvetlenül meghatározza, mennyi földet foglalunk el a természet elől.

A „vágatlan május” sokak szemében elsőre egyszerű kampánynak tűnhet: ne nyírjuk le a füvet májusban, hadd nőjön. A valóságban azonban ennél sokkal többről van szó. Nem pusztán arról, hogy egy hónapig nem indítjuk be a fűnyírót, hanem arról, hogy kicsit más szemmel kezdünk nézni a kertre, az udvarra, az árokpartra, az utcafrontra — és végső soron arra is, mit nevezünk rendnek.

Alkonyatkor a magyar erdő széle elcsendesedik. A fű között csíkos pofa bukkan fel, a mozdulat óvatos, mégis magabiztos. A borz kerüli a feltűnést: a földben él, a földdel dolgozik, sötétben indul a maga csöndes munkájára. Forgat, tisztít, szellőztet, mindezt úgy, hogy alig hagy nyomot, legfeljebb egy-egy friss túrás kerek foltját.

A motorfűrészek a hét elején kezdtek berregni, és néhány nap alatt az erdősávot teljesen letarolták. A nyár közepén, a fészkelési időszak közepén, a vegetációs időszak közepén.

Korunk egyik legnagyobb átverése a bioüzemanyag. Tekintve, hogy a növények csupán a napsugárzás közel 1%-át képesek hasznosítani, szemben a napelemek 20%-os hatékonyságával, a bioüzemanyag gyártás a napenergia hasznosításának legrosszabb és legkörnyezetrombolóbb módja.

A tüzifatermelők és méhészek által kedvelt akác okozta komoly ökológiai károkról nem lehet hallani a médiában. Ezzel szemben a média rendszeresen tele van az egyoldalú és hamis érvekre alapozott kampánnyal az akác “védelmére” és a hungarikummá nyilvánítására. Ezzel szemben a valóság az, hogy a több mint 463.000 hektáron növő akác, amely ökológiai sivataggá teszi az élőhelyet, további 200.000 hektárnyi őshonos növényzetet veszélyeztet [1].

Az éghajlatváltozásra a legtöbb esetben mint helyi szinten befolyásolhatatlan globális problémára gondolnak. Ezzel szemben számos olyan tényező létezik, amely Magyarország éghajlatát helyi léptékben is képes módosítani.

Míg a helybéliek visszaemlékezései szerint az 1950-es években a szálalásos erdőgazdálkodás volt elterjedt Zalában, mára jelentős részben tarvágással termelik ki a fát, ami az erdei növények és állatok pusztulásával jár, illetve teret enged a gazadságilag is rendkívül káros tájidegen özönfajok térhódításának.

Általánosságban elmondhatom, hogy az erdőket járva és erdészeti kiadványokat olvasva lesújtó kép tárul elém: az egész kizárólag a kitermelhető faanyag előállításáról szól, és közben a több ezernyi erdőlakó állat- és növényfaj érdekeiről megfeledkeznek. Ma már fekete harkályt, baglyokat, mókusokat és denevéreket, orchideákat és különleges gombákat a legtöbb erdőben alig találni.

Ha 10, 25, 50, 75 vagy akár 100 százalékkal kevesebb húst fogyasztanánk, annak nemcsak egészségügyi és környezeti hatása lenne, hanem gazdasági következménye is. Érdemes megnézni, mekkora megtakarítást jelenthetne mindez, ha a takarmányozást, a támogatásokat és a földhasználatot is beleszámítjuk.

Különböző típusú mintázatok információtartalmának és entrópiájának egységes, a hagyományos információ- és entrópiafogalmakkal kompatibilis kombinatorikai meghatározása, túllépve az ergodikus Markov-folyamatokra értelmezhető Shannon-információ korlátain.

A nagy nyelvi modelleken alapuló chat programok, mint a GPT különféle változatai, ijesztően jól utánozzák az emberi kommunikációt és nagy lexikális tudással rendelkeznek, de a hasonlóságok valóban csak az utánzáson alapulnak, vagy van bennünk valami közös? Ezt a témát járjuk körül.

A biológia és az informatika egyik legnagyobb közös területe az idegsejthálózatok kutatása és mesterséges idegsejthálózatok készítése. A mesterséges intelligencia korunk egyik legfontosabb vívmánya, ezért cégünk is komoly hangsúlyt fektet a kutatására.