David Attenborough egyszerű, de nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet: bolygónkon egyszerűen nincs elég földterület több milliárd nagytestű húsevő (ember) ellátására. Ezért nem mindegy, mit eszünk: az étrendünk közvetlenül meghatározza, mennyi földet foglalunk el a természet elől.
A jó hír az, hogy a világ sok részén már elindult egy csendes változás. Egyre többen mozdulnak el a növényi étrend irányába, több hüvelyest, zöldséget, gabonát, gyümölcsöt, magot, gombát vagy tofut fogyasztanak. Ezt hívják gyakran flexitáriánus étrendnek.
Miért ilyen nagy ügy a húsfogyasztás?
A húsfogyasztás legnagyobb ára az állatok kizsákmányolása, bebörtönzése és legyilkolása, ami etikailag önmagában is egy elfogadhatatlan dolog. A hús és a tejtermék előállítása másrészt sokkal több földet igényel, mint a legtöbb növényi étel. Ennek egyszerű oka van: az állatokat is etetni kell. A föld jelentős részén nem közvetlenül emberi élelmiszert termelünk, hanem takarmányt, vagy legelőként használjuk.
Az Our World in Data összefoglalója szerint ha az emberiség teljesen növényi étrendre állna át, akkor a globális mezőgazdasági földhasználat körülbelül 4,1 milliárd hektárról 1 milliárd hektárra csökkenhetne. Ez nagyjából 75%-os csökkenés.
Ez óriási különbség. Nem néhány kisebb földdarabról van szó, hanem kontinensnyi területekről. Olyan helyekről, ahol újra lehetne erdő, virágos rét, vizes élőhely, rovaroknak, madaraknak, emlősöknek és talajéletnek otthont adó vadon. Már az is sokat számítana, ha a hús nem lenne minden nap minden főétkezés központi eleme.
Nem csak vegánokról van szó
Amikor növényi étrendről beszélünk, sokan rögtön a vegánokra gondolnak. Pedig a világban ma talán nem is a vegánok számának növekedése a legfontosabb változás, hanem a húscsökkentő emberek megjelenése.
A flexitáriánus ember nem feltétlenül mond le teljesen a húsról. Inkább arról van szó, hogy tudatosabban választ. Például hetente több húsmentes napot tart, kisebb adag húst eszik, gyakrabban főz babból, lencséből, csicseriborsóból, zöldségekből, gombából vagy gabonákból.
Ez azért fontos, mert társadalmi szinten nemcsak a tökéletes étrend számít, hanem az is, ha nagyon sok ember kicsit változtat. Ha milliók esznek kevesebb húst, annak már valódi földhasználati és környezeti hatása lehet.
India: ahol a növényi étrend nem új divat
India talán a világ legismertebb példája arra, hogy a húsmentes étrend nem modern hóbort. Ott a vegetáriánus étkezés mély vallási, kulturális és családi hagyományokhoz kapcsolódik.
A Pew Research Center felmérése szerint az indiai felnőttek körülbelül 39%-a vegetáriánus. Egyes vallási közösségekben ez az arány még sokkal magasabb: a dzsainák között körülbelül 92%, a szikhek között 59%, a hinduk között pedig 44%.
Ez azt mutatja, hogy a növényi étrend lehet teljesen hétköznapi, családias és hagyományos is. Nem kell feltétlenül modern életmódmozgalomként elképzelni. Indiában sok ember számára egyszerűen ez a megszokott étkezés.
Persze India sem teljesen vegetáriánus ország. Sok régióban és közösségben jelentős a húsfogyasztás. Mégis India mutatja meg legjobban, hogy egy nagy népességű országban is létezhet erős növényi étkezési kultúra.
Tajvan: növényi ételek a hétköznapokban
Tajvan szintén érdekes példa. Itt a buddhista hagyományok és a modern növényi élelmiszerkultúra egyszerre vannak jelen.
Az adatok szerint Tajvanon a lakosság körülbelül 14%-a vegetáriánus, és több mint 40%-a flexitáriánus. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok ember eszik rendszeresen növényi ételeket, még akkor is, ha nem feltétlenül teljesen vegetáriánus vagy vegán.
Tajvanon a húsmentes éttermek, növényi fogások és vegetáriánus büfék nem különleges ritkaságok, hanem a városi élet megszokott részei. Ez sokat számít, mert az étrendi változás akkor könnyű, ha az ember talál finom, elérhető és megfizethető alternatívákat.
Európa: nem vegán forradalom, hanem húscsökkentés
Európában a fő irány inkább az, hogy sokan kevesebb húst esznek. Egy tíz európai országot vizsgáló Smart Protein-felmérés szerint az európai fogyasztók körülbelül 27%-a flexitáriánus, 5%-a vegetáriánus, 3%-a vegán. A megkérdezettek több mint fele azt mondta, hogy az előző évhez képest csökkentette a húsfogyasztását.
Ez nagyon fontos adat. A változás nem feltétlenül látványos, nem mindig jelenik meg nagy jelszavakban, de a mindennapi döntésekben már ott van: kevesebb hús, több növényi étel.
Németország különösen erős példa. A németek körében a flexitáriánusok aránya körülbelül 40% körül mozog, vagyis nagyon sokan már nem klasszikus húscentrikus étrenden élnek. Hollandiában is magas, körülbelül 35% a flexitáriánusok aránya.
Nagy-Britanniában a kép vegyesebb, de ott is jelentős a húscsökkentő réteg. Az adatok szerint a lakosság körülbelül 21,5%-a flexitáriánus, 6,1%-a vegetáriánus, és körülbelül 1%-a vegán.
USA: sok növényi termék, lassabb étrendi váltás
Az Egyesült Államokban sok növényi termék kapható, és a nagyvárosokban erős a vegán, vegetáriánus és egészségtudatos étkezési kultúra. Mégis, országos szinten a teljesen vegetáriánus vagy vegán étrendet követők aránya viszonylag alacsony.
A Gallup adatai szerint az amerikai felnőttek körülbelül 4%-a vegetáriánus, és 1%-a vegán.
Ez jól mutatja, hogy a növényi termékek bolti jelenléte önmagában még nem jelent tömeges étrendi fordulatot. A húsfogyasztás sok helyen erősen beépült a hétköznapi kultúrába, a családi szokásokba, a gyorséttermi kínálatba és az identitásba is.
Magyarország: még húscentrikusak vagyunk, de már látszik a változás
Magyarországon a hagyományos étrend erősen húsos. Sokaknak a főétel még ma is akkor „igazi”, ha van benne hús. Pörkölt, rántott hús, kolbász, szalonna, húsleves: ezek mélyen beépültek a magyar étkezési kultúrába.
Ennek ellenére nálunk is elindult a változás. A NÉGYOSZ kutatása szerint a magyar lakosság körülbelül 13%-a flexitáriánus, 2%-a vegetáriánus, és 1%-a vegán. A többség, körülbelül 84%, továbbra is mindenevőnek vallja magát.
Elsőre a 13% nem tűnik soknak, de fontos, hogy ez már mérhető társadalmi csoport. Ráadásul korábban a magyar flexitáriánus arány inkább 7–9% körül mozgott, vagyis növekedés látszik.
A magyar flexitáriánusok jelentős része viszonylag frissen váltott. Sokan az elmúlt néhány évben kezdtek tudatosan kevesebb húst enni. Ez arra utal, hogy a változás nálunk még korai szakaszban van, de már nem elhanyagolható.
A magyar helyzet egyik fontos akadálya az ár. Sokan azért nem vesznek növényi helyettesítő termékeket, mert drágának tartják őket. Ezért nálunk különösen fontos lenne hangsúlyozni, hogy a növényibb étrend nem feltétlenül drága húshelyettesítőket jelent. Lehet egyszerű, olcsó, magyaros és hétköznapi is: bab, lencse, borsó, káposzta, burgonya, gomba, gabona, zöldség, főzelékek, egytálételek.
Rövid összehasonlítás
| Ország vagy csoport | Jellemző arányok | Miért érdekes? |
|---|---|---|
| India | kb. 39% vegetáriánus | A világ egyik legerősebb vegetáriánus kultúrája. |
| Dzsainák Indiában | kb. 92% vegetáriánus | Az egyik leginkább növényi étrendű vallási közösség. |
| Tajvan | kb. 14% vegetáriánus, több mint 40% flexitáriánus | A növényi étkezés a mindennapi városi kultúra része. |
| Európa átlaga | kb. 27% flexitáriánus, 5% vegetáriánus, 3% vegán | A legfontosabb trend a húsfogyasztás csökkentése. |
| Németország | kb. 40% flexitáriánus | Az egyik legerősebb európai húscsökkentő piac. |
| Hollandia | kb. 35% flexitáriánus | Erős növényi élelmiszer-innováció és magas flexitáriánus arány. |
| Nagy-Britannia | kb. 21,5% flexitáriánus, 6,1% vegetáriánus, 1% vegán | Jelentős, de hullámzó növényi trend. |
| USA | kb. 4% vegetáriánus, 1% vegán | Sok növényi termék, de alacsony teljes étrendi átállás. |
| Magyarország | kb. 13% flexitáriánus, 2% vegetáriánus, 1% vegán | Húscentrikus ország, de már mérhető az elmozdulás. |
Mitől lesz könnyebb az átállás?
A növényi étrend akkor tud igazán terjedni, ha nem lemondásként jelenik meg. Nem az működik, ha valaki azt érzi, hogy elvesznek tőle valamit. Az működik, ha jó ételeket kap helyette.
Ehhez három dolog kell.
Először: megszokott ízek. Nem kell mindent idegen alapanyagokra építeni. A magyar konyhában is sok növényi vagy könnyen növényivé alakítható étel van: lencsefőzelék, babgulyás hús nélkül, lecsó, tökfőzelék, gombapaprikás, zöldséges rakott ételek, káposztás fogások, krémlevesek, savanyúságok.
Másodszor: megfizethetőség. A növényi étrend nem lehet csak a drága bolti húspótlók világa. A bab, lencse, sárgaborsó, csicseriborsó, zab, rizs, burgonya és szezonális zöldség sokkal fontosabb alap lehet.
Harmadszor: fokozatosság. Nem kell tökéletesnek lenni. Egy húsmentes nap jó kezdet. Két-három húsmentes nap már komolyabb változás. Ha sok ember teszi ezt, annak már mérhető hatása lehet.
Miért fontos ez a vadon szempontjából?
A természetnek hely kell. Egy erdőnek idő és tér kell. Egy virágos rétnek kaszálatlan időszakok, rovarok, talajélet és zavartalan foltok kellenek. A madaraknak, emlősöknek, kétéltűeknek, hüllőknek és beporzóknak élőhelyek kellenek.
Ha az emberiség túl sok földet használ állattartásra és takarmánytermelésre, akkor ezeket az élőhelyeket szorítja ki. A növényibb étrend ezért nem csak klímavédelmi kérdés. Élőhelyvédelmi kérdés is.
Kevesebb állati eredetű ételhez kevesebb takarmány kell. Kevesebb takarmányhoz kevesebb föld kell. Ha kevesebb földet foglalunk el, több maradhat a természetnek.
Nem mindenkinek ugyanaz a következő lépés
Van, aki teljesen vegán étrendre vált. Van, aki vegetáriánus lesz. Van, aki csak a marhahúst hagyja el. Van, aki heti néhány húsmentes napot vezet be. Van, aki a tejtermékeket csökkenti. Van, aki egyszerűen több hüvelyest és zöldséget tesz a tányérjára.
Ezek nem azonos lépések, de mind ugyanabba az irányba mutathatnak: kisebb földigény, kisebb terhelés, több esély a természetnek.
A tökéletesség ritkán tömeges. A fokozatos változás viszont az lehet.
A lényeg
A világ több pontján már most is sokan élnek nagyrészt növényi étrenden. Indiában ez részben ősi hagyomány. Tajvanon a vallási és modern városi kultúra együtt erősíti. Európában főleg a flexitáriánus irány terjed. Magyarországon még húscentrikus az étkezés, de már nálunk is látszik az elmozdulás.
Attenborough üzenete ezért nem elvont figyelmeztetés. Nagyon gyakorlati kérdésről van szó: mennyi földet foglalunk el az étvágyunkkal?
Ha kevesebb húst eszünk, több hely maradhat a vadonnak.
Nem az ember eltűnésére van szükség, hanem arra, hogy kisebb teret követeljünk magunknak. A születésszám csökkentés mellett a növényibb étrend ebben az egyik legegyszerűbb és legerősebb eszköz lehet.
Források
- Hannah Ritchie, Our World in Data: If the world adopted a plant-based diet, we would reduce global agricultural land use from 4 to 1 billion hectares
- Pew Research Center: Eight-in-ten Indians limit meat in their diets, and four-in-ten consider themselves vegetarian
- GFI Europe / Smart Protein: European consumer insights on the alternative protein sector
- NÉGYOSZ: Növényi alapú élelmiszerek kutatás
- AHDB / Kantar: Flexitarian trends: Shifting diets and changing preferences
- Gallup: In U.S., 4% Identify as Vegetarian, 1% as Vegan
- Taiwan Panorama / Taiwan NGO: A Paradise for Vegetarians: Taiwan's Meatless Journey