A mesterséges intelligencia természete

A nagy nyelvi modelleken alapuló chat programok, mint a GPT különféle változatai, ijesztően jól utánozzák az emberi kommunikációt és nagy lexikális tudással rendelkeznek, de a hasonlóságok valóban csak az utánzáson alapulnak, vagy van bennünk valami közös? Ezt a témát járjuk körül.

A mars meghódítása magazin

Célját tekintve egy hiánypótló lapról van szó, egy olyan világban, ahol a címlapok válságok és háborúk képeit hordozzák, egy olyan világ reményével, amelyben nem csak egyének vágyai teljesülnek, nem csak az emberiség álma valósul meg. Ennél többről van szó. Arról a különleges képességről, amellyel az emberi faj az élet százmillió éves alkotását is képes évszázadok alatt lerombolni. És arról, hogy képes életet lehelni a világűr fagyos ürességébe.

Neurális hálók matematikai modellje

A biológia és az informatika egyik legnagyobb közös területe az idegsejthálózatok kutatása és mesterséges idegsejthálózatok készítése. A mesterséges intelligencia korunk egyik legfontosabb vívmánya, ezért cégünk is komoly hangsúlyt fektet a kutatására.

Űrkutatás poszterek

Igyenesen letölthető és felhasználható poszterek az űrkutatás világából. A képekre kattintva megjelenik a teljes méretű kép, amely lementhető a jobb egérgombra kattintva.

Víz fajhő hőmérsékletfüggése

A víz fajhőjét táblázatokban szokták megadni, mivel értéke függ a hőmérséklettől, azonban képletet nagyon nehéz találni. Ezért egy fajhő táblázat alapján készítettem egy harmadfokú polinom közelítést, amely a hőmérséklet folytonos függvényeként hatérozza meg a fajhőt.

Váratlan kémiai reakciók

Egy új kutatás szerint bizonyos szerves molekulák sokkal nagyobb mennyiségben keletkezhetnek az űrben, extrém hideg körülmények között, mint az a korábbi becslések alapján várható volt.

Az űrtoll legendája

"Történetesen 17 évig dolgoztam űrprogramokban, űrhajósként is, és mindvégig azt hittem - mert mindig azt mondták -, hogy a hagyományos golyóstollak nem működnek az űrben." (Pedro Duque)

A Marsra a Holdon át vezet az út

A helyi erőforrások felhasználása (ISRU) kulcsfontosságú eleme lehet a bolygóközi emberes űrutazásnak. És mégis: jelenleg inkább a science fiction világába tartozik, de vajon meddig várat magára az áttörés?

Modellezték az európai jégpáncélt

Víz, szén-dioxid és magnézium-szulfát keverékével végzett kísérlettel laboratóriumban modellezték a Jupiter Európa holdjának színes repedésekkel tarkított jégkérgét.

Közösségi tőkéből mobilizált műholdak

A Michigan egyetem két professzora úgy döntött, hogy a Kickstarter online közösségének támogatását felhasználva rekordidő alatt kifejleszt egy új, plazmahajtóművel ellátott, így bolygóközi küldetésekre is alkalmas nanoműholdat.

A marsi víz nyomában

A NASA szeptember végén tette közzé felfedezését: a Curiosity rover SAM detektorának mérései alapján a marsi talaj 2%-át víz alkotja. Az általunk ismert szén alapú élet feltételei vízhez kötöttek, és nem ismerünk olyan nem szén alapú molekulákat, amelyek képesek lennének akár a DNS-el vetekedő információtároló kapacitásra akár más életfolymatok ellátására.

Sugárdózis

Egy emberes Mars-küldetésben részt vevő űrhajósok - ha vissza is jönnek a Marsról -  a NASA által elfogadottnál nagyobb sugárdózist kaphatnának, derült ki a Curiosity marsjáró utazása során mért sugárzási adatokból.

Úton a GAIA

Az Európai Űrügynökség (ESA) december 19-én egy Szojuz rakétával sikeresen útnak indította a GAIA nevű új űrteleszkópot, amely a Tejútrendszer csillagait fogja tanulmányozni legalább 5 éven keresztül.

Kétszer annyi lakható bolygó?

Az exobolygókutatások kiemelt célpontjai a közeli naprendszerek lakható zónáiban keringõ bolygók. Egy új kutatás, amelyet a Chicago és a Northwestern egyetem kutatói végeztek, jelentõsen kibõvíti a szóba jöhetõ bolygók számát.

Free Joomla templates by Ltheme