Az ember több évezreden keresztül istenítette a szent tudását, mit isteneitől kapott ajándékba, hogy uralkodhasson a Föld férgein, víz halain, szárazföld állatain és az ég madarain. Az írástudók féltve őrzött hagyománya, a tudás továbbvitele és bővítése csak lassan vezetett el az információ akadálymentes és gyors áramlásához, amely rendszerekbe szervezte és stabilizálta a világ társadalmait. Vajon mi az a forradalmi újítás, amivel az emberi faj ezt elérte?
A politika a népességcsökkenést a valóságosnál nagyobb problémának állítja be, mint amilyen valójában. Ezzel szemben a potenciális előnyeiről nem esik szó.
"Az egyértelmű, hogy technológiailag előrébb vagyunk, mint tíz, vagy húsz, vagy háromezer évvel ezelőtt. Ha erkölcsileg nézzük, akkor viszont nem is biztos, hogy van bármiféle fejlődés. Ezért tudunk akár kétezer évvel ezelőtti filozófusokat olvasni, mert minthogyha a dilemmák ugyanazok lennének..." - Techet Péter történész.
A tudománynak sohasem volt jelentős közvetlen hatása az egyének életére, kivéve művelőit, akik gyakran életüket szentelték, olykor feláldozták érte. Hatása elsősorban a technikai vívmányok révén érvényesült, és érvényesül ma is. A tudomány és a technika azonban jelentősen befolyásolta a társadalom fejlődését, módosítva annak szerkezetét és működését. Talán nem túlzok, ha azt állítom, a mai civilizáció a tudomány következtében olyan, amilyen.
Peter Singer neve mára egyet jelent az állatjogi mozgalommal – sokan az állatjogi aktivizmus atyjának és a világ egyik legbefolyásosabb, egyben legmegosztóbb élő filozófusának tartják. Az ausztrál származású gondolkodó ötven évvel ezelőtt megjelent könyve, az Animal Liberation (Állatok felszabadítása) forradalmi hatással volt arra, miként tekintünk az állatok szenvedésére.
Az állatokhoz való viszonyunkról sokan úgy beszélnek, mintha az pusztán ízlés, szokás vagy életmód kérdése volna. Szerintem nem az. Ez elsősorban erkölcsi kérdés. Nem az számít, ki miben nőtt fel, vagy mit tart megszokottnak, hanem arról, hogy mit engedünk meg magunknak más, érző lényekkel szemben.
"Ma már szinte kétségtelen, hogy a Marson nálunk különb teremtések lakoznak; testre könnyebbek, lélekre értelmesebbek. A Mars régibb a földnél, de gyorsabban fejlődött; sürüsége és súlya kevesebb, levegője mindig átlátszó, évszakai hőmérsékletre hasonlítanak a mieinkhez, évei hosszabbak, éghajlata meleg, mert minden nyáron látjuk, hogy sarkainál megolvad a hó. Belső tengerei, megszámlálhatatlan sokaságu folyói vannak és tengereit azok a még mindig rejtelmes csatornák kötik össze. Valószínü, hogy a mienknél sokkal haladottabb emberiség lakik ottan s főleg a munka tehet csodákat, a mire vall a bámulatos csatornahálózat." - Camille Flammarion: Az esthajnali csillag, 1890-es évek
"Az ősi szövetség romokban hever: az ember végre tudja, hogy egyedül van a világegyetem érzéketlen végtelenségében, melyből csupán a véletlen emelte ki. Sem sorsát, sem kötelességeit nem szabták meg előre." - Jaques Monod: Chance and Necessity.
"...miután létrejött az élet, az univerzum soha többé nem lehetett ugyanaz. Lassan, de biztosan átalakította a Föld bolygót, és azáltal, hogy kitűzte a tudathoz, az intelligenciához és a technikához vezető utat, arra is vitathatatlanul képesnek kell lennie, hogy megváltoztassa a világenyetemet." - Paul Davies: Az ötödik csoda, fordította: Kertész Balázs