Különböző típusú mintázatok információtartalmának és entrópiájának egységes, a hagyományos információ- és entrópiafogalmakkal kompatibilis kombinatorikai meghatározása, túllépve az ergodikus Markov-folyamatokra értelmezhető Shannon-információ korlátain. Különböző típusú véges mintázatok információtartalmát hasonlítjuk össze és ebből meghatározzuk az infromációmennyiség általános tulajdonságait, és ezek segítségével definiálunk Kolmogorov-komplexitás és a tömörítési algoritmusokon alapuló normalizált információbecslési módszereket. A kombinatorikai nézőpont alapján újradefiniáljuk az entrópia fogalmát a hagyományos entrópiával aszimptotikusan kompatibilis módon.
A motorfűrészek a hét elején kezdtek berregni, és néhány nap alatt az erdősávot teljesen letarolták. A nyár közepén, a fészkelési időszak közepén, a vegetációs időszak közepén.
A nagy nyelvi modelleken alapuló chat programok, mint a GPT különféle változatai, ijesztően jól utánozzák az emberi kommunikációt és nagy lexikális tudással rendelkeznek, de a hasonlóságok valóban csak az utánzáson alapulnak, vagy van bennünk valami közös? Ezt a témát járjuk körül.
Egyszer volt, hol nem volt, egy távoli, békés faluban, Kisapostagon élt a haragossiklók egyik utolsó családja. Ezek a siklók különlegesek voltak, nem csak azért, mert ritkák voltak, de mert bámulatos színekben pompáztak, és hihetetlen történeteket meséltek a múltból.
Hajdanán, amikor az állatok még beszélni tudtak, egy csodálatos szarvas élt egy sűrű erdő mélyén. A szarvas bőre ragyogott, mint a legfényesebb csillagok, és a szarvai az égbolt színeit tükrözték vissza. Sokan hallottak róla, de kevesen látták.
Nagyon-nagyon régen, mindennek a kezdetén, a Nap megkérdezte a bolygókat, hogy kinek a ragyogása a legszebb a világon? A Föld, a Hold és a többi bolygó mind egyetértettek abban, hogy a Nap tündöklésénél nem létezik szebb dolog. Erre a nap nagyon elszomorodott. Mindennél jobban szerette volna látni saját ragyogását.
A biológia és az informatika egyik legnagyobb közös területe az idegsejthálózatok kutatása és mesterséges idegsejthálózatok készítése. A mesterséges intelligencia korunk egyik legfontosabb vívmánya, ezért cégünk is komoly hangsúlyt fektet a kutatására.
Történt egyszer, hogy a tücsök elveszette a hegedűjét. Három napon át kereste, de nem találta sehol. Úgy döntött, hogy meglátogatja barátait, hátha ők látták valahol a hegedűt.
Egyszer volt, hol nem volt, az üveghegyen túl, az óperenciás tenger közepén volt egy sziget. Ezen a szigeten élt egy ember. Volt az embernek egy szántóföldje, azon gazdálkodott, és egy kunyhója, amiben élt. Mindene megvolt: elég étele, itala, és társasága. A sziget tele volt mindenféle állatokkal. Madárdalra kelt és a békák énekére aludt el, naphosszat gyönyörködött a sziget csodálatos élővilágában.
Egyszer volt, hol nem volt, réges-régen egy aprócska falucskában élt egy szegény parasztcsalád. Csak egyetlen fiuk volt, mert azt ararták, hogy annak az egy gyermeküknek jobb élete legyen. Éjjel-nappal dolgoztak. Volt egy kis birtokuk, azon szántottak, vetettek, arattak. Parasztok voltak, nem értettek máshoz, de szerették volna, ha fiuk többre viszi, szakmát tanul, amiből jobban meg tud majd élni, mint ők. A fiú a szüleinek gyakran segített, és sok hasznos dolgot megtanult.
Egyszer volt, hol nem volt, az üveghegyen is túl, az óperenciás tenger közepén, egy kis sziget partján élt egyszer egy halász. A halásznak volt három lánya: egy kicsike, egy csillagszemű és egy aranyhajú lány. Amikor felcseperedtek, a halász eldöntötte, hogy férjhez adja őket.
Egyszer volt, hol nem volt, az üveghegyen innen, az óperencián túl, a nagy Alföldön élt egy szegény ember, annak volt egy fia. Pásztorkodásból éltek, naphosszat a nyájat terelgették.
A politika a népességcsökkenést a valóságosnál nagyobb problémának állítja be, mint amilyen valójában. Ezzel szemben a potenciális előnyeiről nem esik szó.
Korunk egyik legnagyobb átverése a bioüzemanyag. Tekintve, hogy a növények csupán a napsugárzás közel 1%-át képesek hasznosítani, szemben a napelemek 20%-os hatékonyságával, a bioüzemanyag gyártás a napenergia hasznosításának legrosszabb és legkörnyezetrombolóbb módja.
A tüzifatermelők és méhészek által kedvelt akác okozta komoly ökológiai károkról nem lehet hallani a médiában. Ezzel szemben a média rendszeresen tele van az egyoldalú és hamis érvekre alapozott kampánnyal az akác “védelmére” és a hungarikummá nyilvánítására. Ezzel szemben a valóság az, hogy a több mint 463.000 hektáron növő akác, amely ökológiai sivataggá teszi az élőhelyet, további 200.000 hektárnyi őshonos növényzetet veszélyeztet [1].
Az éghajlatváltozásra a legtöbb esetben mint helyi szinten befolyásolhatatlan globális problémára gondolnak. Ezzel szemben számos olyan tényező létezik, amely Magyarország éghajlatát helyi léptékben is képes módosítani.
Míg a helybéliek visszaemlékezései szerint az 1950-es években a szálalásos erdőgazdálkodás volt elterjedt Zalában, mára jelentős részben tarvágással termelik ki a fát, ami az erdei növények és állatok pusztulásával jár, illetve teret enged a gazadságilag is rendkívül káros tájidegen özönfajok térhódításának.
Általánosságban elmondhatom, hogy az erdőket járva és erdészeti kiadványokat olvasva lesújtó kép tárul elém: az egész kizárólag a kitermelhető faanyag előállításáról szól, és közben a több ezernyi erdőlakó állat- és növényfaj érdekeiről megfeledkeznek. Ma már fekete harkályt, baglyokat, mókusokat és denevéreket, orchideákat és különleges gombákat a legtöbb erdőben alig találni.
"Történetesen 17 évig dolgoztam űrprogramokban, űrhajósként is, és mindvégig azt hittem - mert mindig azt mondták -, hogy a hagyományos golyóstollak nem működnek az űrben." (Pedro Duque)
A NASA szeptember végén tette közzé felfedezését: a Curiosity rover SAM detektorának mérései alapján a marsi talaj 2%-át víz alkotja. Az általunk ismert szén alapú élet feltételei vízhez kötöttek, és nem ismerünk olyan nem szén alapú molekulákat, amelyek képesek lennének akár a DNS-el vetekedő információtároló kapacitásra akár más életfolymatok ellátására.
A helyi erőforrások felhasználása (ISRU) kulcsfontosságú eleme lehet a bolygóközi emberes űrutazásnak. És mégis: jelenleg inkább a science fiction világába tartozik, de vajon meddig várat magára az áttörés?
Egy emberes Mars-küldetésben részt vevő űrhajósok - ha vissza is jönnek a Marsról - a NASA által elfogadottnál nagyobb sugárdózist kaphatnának, derült ki a Curiosity marsjáró utazása során mért sugárzási adatokból.
Az exobolygókutatások kiemelt célpontjai a közeli naprendszerek lakható zónáiban keringõ bolygók. Egy új kutatás, amelyet a Chicago és a Northwestern egyetem kutatói végeztek, jelentõsen kibõvíti a szóba jöhetõ bolygók számát.